Babos István aranyozó - szobor, képkeret aranyozás, restaurálás mesterfokon
06-30-370-2691
Babos István aranyozó művész vagyok és több mint 35 éve szakmám már az aranyozás és restaurálás. Úgy veszem észre a mai világban egyre nagyobb kincset jelent az igényeseknek a szép, egyedi aranyozott műtárgy. Jelentős szakmai múltammal kiváló minőségben tudom megújítani fényüket vesztett, régi műtárgyaikat. Pályafutásom során több esetben is foglalkoztam már komplett templomok renoválásával is, ezzel kapcsolatban, vagy személyre szabott ajánlatért keressenek bátran! Lentebb olvashatnak egy rövid bepillantást a tevékenységembe, portfóliómba!
Képkeret aranyozás, restaurálás
A gipsz és az aranyozás remekül mutat a portré és festmény kereteken. A restaurálás első fázisaként gipsz egy por állagú kalcium karbonát keverék, melyet a keretre viszünk fel, még az aranyozás előtt. A képkeret restaurálás és aranyozás lépései a következők: A teljes képkeretet egy puha ronggyal megtisztítjuk, ügyelve arra, hogy nehogy újabb gipsz, vagy aranyozás rétegeket sértsünk meg. Ezután csiszolóvászonnal óvatosan megcsiszoljuk az érintett részeit a képkeretnek, közben megőrizve annak eredeti vonalát. Összekeverjük a gipszet, mígnem egy sűrű elegyet kapunk, amit egyből használunk a képkereten. A restaurálás közben kiemeljük az esetlegesen tónustalanná vált részeket. A képkeretre felvitt gipszet ezután száradni hagyjuk, ha szükséges a folyamatot többször is ismételjük, hogy a képkeret az aranyozás előtt a restaurálás végére visszanyerje eredeti formáját. Ezek után következik a tényleges aranyozás. Az aranylapokat egyesével visszük fel, majd pedig elsimítjuk, hogy a képkeret elnyerje a kívánt kinézetet. Részletes ajánlatért kérem vegye fel velem a kapcsolatot!
kapcsolódó kifejezések: képkeret aranyozás, képkeret aranyozó, képkeret restaurálás, képkeret restaurátor
Kapcsolat
Szobor aranyozás
Egy szobor felületére olajjal, vízzel, tűzzel vagy akár festőpáccal is felvihetünk arany bevonatot, és ezen eljárások mindegyikét használták már az ókori 
predinasztikus Egyiptomban is. Az ókori görög szobrászatba egy arany levél részét képezhette egy elefántcsont szobornak is, de önálló szoborként is megállta a helyét. A klasszikus Római szobrászatban az aranyozást arra használták, hogy márvány vagy bronz szobrokat egészítsenek ki, tegyenek teljessé, mint például Marcus Aurelius vagy Hercules szobrát.
A reneszánsz szobrászat derekán mindhárom eljárást ismét alkalmazzák. A vízzel való aranyozás lehetővé teszi, hogy a műdarabot fényezzék, így fényes, csillogó felületet kapjunk eredményül. A szobor felszínére egy gipsz réteget viszünk fel, és hagyjuk megszilárdulni. A csiszolást követően, amint a felszín ismét sima, egy vöröses vagy rózsaszín bólusz réteg következik, majd ismét csiszolás. Az aranylapokat enyhén nedves felületre visszük fel, majd a fényezés következik, míg a szobor eléri végső csillogását.
A germán és osztrák polikróm szobrászatban a 15-16. században főleg hatalmas festett és faragott felületeken, oltárokon használtak víz és festőpác alapú aranyozott bevonatokat. A szobor ruházatának és glóriájának aranyozása, és csillogása csodálatos hangulatot kölcsönöz ezeknek a remekműveknek a sötét templomokban. A tűzzel való aranyozás (másik nevén amalgám aranyozás) egy fúziós technológia melynek során a higany és az arany egy új bevonatot képez. Ezt a technológiát réz vagy ezüst szobor aranyozás folyamán használják. Kötése az aranyozott felülettel erősebb mint a többi technológiánál, ezért sokat használták ezt a módszert egészen a 19. század elejéig, amikor is újabb módszerek, mint például az elektronikus aranyozás vették át a helyét. Műhelyünkben ez összes említett technológiát használjuk a szobor aranyozás folyamán, annak függvényében, hogy az aktuális darab mit kíván meg, Ajánlatért kérem vegye fel velem a kapcsolatot!